Országos Nyitóoldal / Érd / Látnivalók / Műemlékek / Minaret

Minaret Érd

2030 Érd, Mecset utca

Minaret képek

Email cím	[Email címet mutat...]
Telefonszám	[Számot mutat..]
Webcím	http://www.szepesmk.hu

Minaret információk

Elhelyezkedése

Érd-Ófaluban, a Duna árvédelmi töltésétől nem messze, a római hadi út nyomvonala mellett (Mecset u.) található a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. században épült dzsámi minaretje.

Minaretekről általában

A műemlékként számontartott török torony az érdiek büszkesége, hiszen minaretet a városon kívül csak Egerben és Pécsen találhatunk. A szigetvári Szulejmán szultán dzsámijának minaretje csonka, egy 1721-ben bekövetkezett villámcsapács által sérült meg. Az egri Kethüda-dzsámi sokak által legkecsesebbnek tartott minaretje mára éppen olyan magányosan áll, mint az érdi torony. Dzsámija elpusztult. A pécsi Jakováli Hasszán dzsámi egyik különlegessége teljességében rejlik, mivel a török imahely is és minaretje is megmaradt. A pécsi Gházi Khászim pasa dzsámijának a minaréi hiányoznak.

A magyarországi dzsámik és minarék részletes jellemzését Molnár József „A török világ emlékei Magyarországon” című művében olvashatjuk, amelynek segítségével magunk elé képzelhetjük az érdi török imahely négyszögletes alaprajzú épületét, díszes, kőkeretes ajtaját, a bejárattal szembeni imafülkéjét (Mihrab), szőnyegeit, színes üvegablakait, farács által védett karzatát, ahonnan a müezzin feljuthatott a toronyba.

Minaret történelme

A dzsámi építési idejét sokáig a XVI. századinak vélték abból kiindulván, hogy Érd Hamza Székesfehérvári bég (1551-1570) tulajdona volt az 1562-1563. esztendőkben.

Magyarország Régészeti Topográfiája részletesen beszámol a lelőhelyen 1962-1965. közötti években Fehér Géza régész által vezetett kutatás eredményeiről, mely szerint a török imahely egyértelműen a XVII. században épült a már XVI. században létező palánkvár kibővített területén. A palánkvár észak-déli irányú kiterjedése a feltárás szerint 147 m hosszú lehetett. A régészeti ásatás eredményeit alapul véve készítette el Ferenczy Károly építész 1970-ben a csonka torony helyreállítási terveit a dzsámi befoglaló méreteit (10x11 m) jelző díszburkolattal, valamint a Mekka felé tájolt mihrab-fülke vasbeton imitációjával. A dzsámi sarkait villanyoszlopok jelzik. A minaret hiányzó részeinek pótlására az eredetitől szándékosan eltérő anyagot (vasbetont) használtak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, melyek az eredeti és melyek a kiegészített részek. A műemlék helyreállítása a Velencei Charta szellemének megfelelően történt. A minaret új vasbeton sisakja anyagában kissé rideg, viszont jól bírja az időjárás viszontagságait.

Az 1999. szeptemberében végrehajtott homlokzattisztítás során a faragott díszítésnél piros színű festés nyomokat találtak a restaurátorok, amelyet rekonstruáltak is. A torony külső kőkonzerválási munkái 1999 novemberének közepére készültek el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A dzsámi visszaépítésére még csak kísérletet sem lehetett tenni, mivel az alaprajzi adatokon kívül semmi támpont nem volt hiteles rekonstrukciójára.

Azt a környezetet, amelyben az érdi dzsámit építették, XVII. századi feljegyzésekből, vázlatos térképekből ismerjük.

Az érdi palánkvár első említése 1569-ből ismert. Musztafa budai pasa Miksa királynak tett panaszában említi, hogy „…Az tataiak alá jüttenek, Hamza bég parkanniatul 700 ökröket ragattanak el…”.

A sokat idézett török utazó, Evlia Cselebi 1663-ban járt Érden, Ercsi felől érkezvén a következőket jegyeze föl a palánkvárról: „Innen északi irányban menve négy óráig Hamza bég palánkvára jutottunk. Ezt Szulejmán Kán parancsára Simontornya várának bégje, Hamza bég építette. Miután Zerin oglu ezt felégette, Iszmail pasa budai vezír, mikor meghallotta, hogy a nagyvezír győri hadjáratra fog jönni, a rájákat és népeket összegyűjtvén, újból felépítette. Parancsnoka, háromszáz katonája van. A várban húsz deszkatetejű ház és egy dzsámi van.”

A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják.

A Mekka felé tájolt felső ajtón át kilépve csodálatos kilátás nyílik Ófalura, a Dunára és a Beliczay-szigetre.